Az amalgám a higanynak más fémekkel különböző százalékban alkotott ötvözete. A fogászatban már az 1800-as évek óta használatos fogtömési anyag 50%-ban folyékony higanyból, 50%-ban pedig fémporból (ami tartalmaz ezüstöt, ónt, rezet, cinket és higanyt) áll össze. Amalgám tömést leginkább a rágófogak felszínének tömésére alkalmazzák, bár napjainkban már egyre kevesebb rendelőben elérhető, hisz az amalgámot felépítő higany lehetséges kioldódása a szervezetbe évtizedes vita és kutatás tárgya. Mindezek ellenére az egyik legjobban kezelhető és legtartósabb tömésfajta. Nem feltétlenül esztétikai fogtömés, hisz színe fémes, hanem inkább funcionális szerepet tölt be.

Ugyan rengeteg kutatás foglalkozik az amalgám fogtömésből kioldódó higany okozta higanymérgezés veszélyeiről, azonban a hivatalos állaspont szerint nem bizonyított az egészségkárosító hatás, főleg nem 1-2 tömés esetén. Ennek ellenére kiskorúak és várandós hölgyek esetében az amalgám fogtömés használata kerülendő.

Régi amalgám tömés cseréje akkor szükséges, ha az konkrét panaszokat okoz, vagy több mint 1-2 fogunk van ezzel a megoldással kezelve, mivel így magasabb lehet az esélye, hogy valóban károsító mennyiségű higannyal küzd a szervezetünk, de a gyakoribb, hogy csak allergiás reakciót vált ki az anyag. Ilyen konkrét panaszok lehetnek:

• Szokatlan fémes szájíz

• Égő érzés a szájüregben

• Fogínyvérzés vagy gyulladás

• Afta (szájüregi fekély)

• Lichenoid reakció (fehér színű nyálkahártya-elváltozás a tömött fog közelében).

Régi amalgám tömés rendszeres fogászati ellenőrzése azért is fontos, mert idővel a tömőanyag elválhat a fogtól, és a tömés alászuvasodhat. Már csak azért is érdemes lehet kicseréltetni a meglévő amalgám tömésünket, mert megjelenése nem kifejezetten esztétikus, leginkább a fémes szín miatt, ami még hátsó fogak esetében is látszódhat. Ma már elérhető például a fehér kompozit tömés, ami a foggal teljesen megegyező színben kerül kikeverésre, így sokszor láthatatlan tömésnek is nevezik, hisz észre sem lehet venni. Ez az új típusú tömés ráadásul bizonyítottan nem rendelkezik semmilyen egészségre káros hatással.

Ellenőriztesd régi amalgám tömésed, jelentkezz be konzultációra

Hajhullást akkor lehet az amalgám töméssel összefüggésbe hozni, ha a páciensnek bizonyítottan fémallergiája van. Ammenyiben az amalgám tömés behelyezését követően jelentkeznek az előbbiekben említett szájüregi eltváltozások, illetve ezek mellé akár társul szokatlan hajhullás, hasmenés, levertség, bőrkiütések, láz, akkor érdemes fémallergiára gyanakodni. Fémallergia laborvizsgálaton kimutatható a fémes anyagokra produkált allergiás reakció, ami azonnal megszűnik, amint az allergén anyag eltávolításra kerül a szervezetből. Ilyenkor szükséges az amalgám tömés fémmentes, kompozit tömésre történő cseréje.

Igen, előrehaladott fognyaki szuvasodás orvosolható fognyaki töméssel, ám súlyos esetben akár a fog gyökérkezelése is szükségessé válhat. Fontos, hogy ha a fognyakat érintő kopás vagy szuvasodás jelentkezik, akkor kezdetleges fázisban még visszafordítható a folyamat, és akár a tömés is elkerülhető.

A fognyaki szuvasodás a nem megfelelő fogápolási szokások, illetve nem effektív fogmosási technika eredménye. Ha a lepedék nincs rendesen etávolítva a fognyaki területről, akkor az lerakódhat, fogkővé válhat, és először fehér rétegként mutatkozhat. Innen még visszafordítható a szuvasodási folyamat, ha észleljük a problémát és hatékony fogmosási technikára váltunk. Előrhaladottabb állapotban már sötét elszíneződés és foganyag sérülés, azaz lyuk is látható lesz, ezen a ponton a fognyaki tömés jelenthet megoldást. A fognyaki tömés menete megegyezik a hagyományos, rágófelszíni tömés elkészítésének menetével. Ha azonban a szuvasodás már a fogbélüreget és az idegeket is éri, akkor gyökérkezelésre is szükség lehet, és a tömés egyedül már nem elegendő.

A határozott válasz: nem, a fogtömés házilag nem lehetséges. Otthoni fogtömési praktikákat (például interneten kapható fecskendős tömőanyag) abszolút nem ajánlott tesztelgetni, főleg ha a fog erősen szuvas és még fáj is. Egy nem szakszerűen elkészített tömés nem gátolja a további szuvasodást, mivel a tömőanyagot csak a szuvasodás tetejére helyezzük el, míg a fogorvos előbb alaposan, fúróval eltávolítja a károsodott foganyagot, és csak ezután készül el a tömés.

Egy másik probléma a “csináld magad” fogtömésekkel, hogy egyáltalán nem tartósak. Ezek a tömőanyagok nem kötnek meg a fogban vagy annak felszínén, csupán átmenetileg beletapadnak, így akár rágáskor egyszerűen kiesnek, illetve gyorsan is kopnak. Tehát szinte semmiféle protekciót nem nyújtanak a szuvas fognak, így tehát nem érdemes kísérletezni sem velük. Egy fogászaton készített fogtömés tartós, esztétikus, és egyszeri költséggel jár, ami ha jól van elkészítve és behelyezve, akkor nem fog kiesni, és megvédi a fogat a további szuvasodástól.

Mivel a nevükből is kiderül, az ideiglenes tömések nem tartós, intenzív használatra lettek kitalálva, így megeshet, hogy a következő időpont előtt teljes egészében kiesnek, vagy letörnek, főleg ha a páciens nem ajánlatos ételeket fogyaszt ideiglenes fogtöméssel vagy éjszaka csikorgatja a fogait. Ha az ideiglenes tömés kiesett teljes egészben, akkor mindenképpen menjünk vissza a fogorvosunkhoz még a végleges tömés időpontja előtt, ha lehetséges. Viszont ha csak egy darab tört le belőle, akkor nem szükséges visszamenni az orvoshoz a végleges tömés időpontja előtt, csak vigyázzunk, ne sérüljön tovább az ideiglenes tömés.

Ha váratlanul kiesett a fogtömésünk, nem kell pánikba esni. Mihamarabb kérjünk időpontot fogorvosunkhoz, aki pótólja a kiesett tömést. Ha elérhető azonnali időpont, a legjobb ha azt választjuk, így az előkészített, védtelen fog a lehető legrövidebb ideig van kitéve a szájban található baktériumoknak.

Az is előfordulhat, hogy a lehető legrosszabb időpontban esik ki egy tömésünk, például a fogorvosunk egy hosszabb szabadsága alatt, vagy a Karácsonyi ünnepek idején. Ilyenkor a legjobb, ha az első szabad időpontra lecsapunk, legyen az akár 1-2 hét múlva, addig pedig alapos fog- és szájápolással igyekezzünk vigyázni a fog tisztatáságára. Mossunk fogat akár minden étkezés után, különös figyelmet fordítva az érintett fogra és a tömés helyére. Ezt is mossuk át óvatosan, illetve használhatunk antibakteriális szájvizet a fertőtlenítés végett. Ezt a rutint követve egészen biztosan nem esik nagyobb baja a fogunkak, amíg új tömés kerül bele. Ha fájdalom lép fel, átmenetileg alkalmazhatunk vény nélkül kapható fájdalomcsillapító készítményeket.

Hogy fogtömés után mikor lehet enni, az a tömés típusától függ. Fehér kompozit fogtömés esetén már akár a kezelés után rögtön lehet enni, ugyanis annak foto-polimerizációs tulajdonsága révén a kezelés közben egy speciális UV lámpával kerül megkötésre, így azonnal terhelhető. Ha a páciens kevésbé alkalmazott amalgám tömést kap, akkor mindenképpen érdemes 3-4 órát várni étkezés előtt, mivel az amalgám tömőanyag utólagosan köt meg. Ha inlay/onlay betét végleges behelyezése előtt ideiglenes tömést kapunk, akkor is érdemes néhány órát várni, és nem túlterhelni, mivel ez csak “ideiglenes” megoldás, tehát nem olyan strapabíró, mint majd a fogbetét lesz. Végleges inlay vagy onlay behelyezése után is akár azonnal lehet étkezni.

Ha helyi érzéstelenítést kapunk, akkor azt azért várjuk meg, hogy elmúljon a zsibbadás, csak ezt követően fogyasszunk ételt.

A fogtömés utáni fájdalom a tömést követő pár óráig tart, de érzékenységet tapasztalhatunk akár néhány napig is. Ha nem múlik a fájdalom napok múltán sem, netalán erősödik, keressük fel fogorvosunkat, mert elképzelhető, hogy a fogat mégsem elegendő betömni, hanem gyökérkezelés szükséges.